50 könyv, amit érdemes elolvasni

Ez nem „a világ ötven legjobb könyve”. Ilyen lista nincs, és nem is lehet. Ez egy olvasói lista: ötven könyv, amelyet jó szívvel adnánk bárkinek, aki megkérdezi, mit olvasson legközelebb. Van benne klasszikus és kortárs, magyar és fordított, vastag és vékony, súlyos és könnyed.

Hét csoportba rendeztük, a csoportokon belül a megjelenés sorrendjében. Minden könyvnél ott a szerző és az első megjelenés éve (folytatásokban közölt regényeknél a könyvalak éve), és egy-két mondat arról, miért érdemes elolvasni. Ahol a könyvről külön listában részletesebben is írtunk, oda hivatkozunk.

Nem kell sorban haladni. Válassz egy csoportot a hangulatodhoz, és kezdd azzal, amelyiknek a címe megszólít.

Magyar regények és novellák

1. Jókai Mór: Az arany ember (1872). Timár Mihály, a hajóbiztos, aki meggazdagszik, és két élet között őrlődik: a komáromi házasság és a Duna névtelen szigete között. Jókai legérettebb regénye.
2. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (1895). Egy piros esernyő, egy elrejtett örökség és egy falusi legenda. Ironikus, meleg és rövid – a legjobb belépő Mikszáthhoz.
3. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1901). Bornemissza Gergely és Cecey Éva története gyerekkoruktól Eger 1552-es ostromáig. A 2005-ös A Nagy Könyv szavazás győztese.
4. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (1907). A grund védőinek története a barátságról és a hűségről. Rövid, és felnőttként olvasva is megrendítő.
5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1926). Egy cselédlány, aki kifogástalanul szolgál, és egy nap megöli a gazdáit. A kérdés nem az, hogy mi történt, hanem hogy miért.
6. Szerb Antal: Utas és holdvilág (1937). Nászút Olaszországban, egy rossz vonat és a kamaszkor kísértetei. Angolul is klasszikus lett, Journey by Moonlight címmel.
7. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (1942). Két idős férfi, egyetlen éjszaka, negyvenegy év hallgatás. Márai kései világsikere.
8. Ottlik Géza: Iskola a határon (1959). Katonaiskola Kőszegen, 1923-tól: könyv arról, hogyan marad meg az ember méltósága egy kegyetlen közösségben.
9. Örkény István: Egyperces novellák (1968). Nagyon rövid, groteszk és abszurd írások, amelyekben a cím is a szöveg része. Bárhol kinyitható, és mindig talál.
10. Kertész Imre: Sorstalanság (1975). Egy budapesti kamasz a koncentrációs táborban, kommentár nélkül elbeszélve. Szerzője 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
11. Krasznahorkai László: Sátántangó (1985). Egy széthulló telep, eső, sár és egy visszatérő, halottnak hitt ember. Krasznahorkai 2025-ben kapott irodalmi Nobel-díjat.
12. Szabó Magda: Az ajtó (1987). Egy írónő és különc házvezetőnője, Emerence évtizedes kapcsolata. Angol kiadását 2015-ben a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta.
13. Závada Pál: Jadviga párnája (1997). Napló, amelyet hárman írnak: férj, feleség és fiuk – három hang ugyanarról a házasságról.
14. Bartis Attila: A nyugalom (2001). Egy író, az anyja, aki tizenöt éve nem lépett ki a lakásból, és egy kapcsolat, amely mindent felforgat.
15. Spiró György: Fogság (2005). Egy rövidlátó római zsidó fiú útja Jeruzsálembe és vissza az első században. Hosszú, de úgy olvasható, mint egy kalandregény.
16. Dragomán György: A fehér király (2005). Egy tizenegy éves fiú történetei egy meg nem nevezett diktatúrából, miközben az apját munkatáborba vitték.

Részletesebben: Magyar klasszikusok röviden, Kortárs magyar regények, Magyar regények, amelyeket a világ is olvas.

Magyar versek

17. Arany János: Toldi (1847). A Kisfaludy Társaság pályázatára írta, és 1847-ben megnyerte vele a pályadíjat. Elbeszélő költemény, amelyet érdemes felnőttként, hangosan újraolvasni.
18. Ady Endre: Új versek (1906). A modern magyar líra kezdete, a Léda-versekkel és A magyar Ugaron ciklussal.
19. József Attila: Nagyon fáj (1936). A költő utolsó, még életében megjelent kötete, benne A Dunánál és a Levegőt!.
20. Radnóti Miklós: Tajtékos ég (1946). Posztumusz kötet, a Levél a hitveshez, az eclogák és az Erőltetett menet verseivel.
21. Varró Dániel: Bögre azúr (1999). Játékos, mulatságos, formailag bravúros első kötet – a legjobb ellenszer arra, hogy „a vers unalmas”.

Részletesebben: Költészet kezdőknek.

Nagy regények a világirodalomból

22. Jane Austen: Büszkeség és balítélet (1813). A Bennet család öt férjhez adandó lánya, Elizabeth és a büszke Mr. Darcy. Kétszáz év után is szellemes és friss.
23. Charlotte Brontë: Jane Eyre (1847). Az árva nevelőnő, Thornfield Hall titka és egy nő harca a függetlenségéért.
24. Lev Tolsztoj: Anna Karenina (1878). Anna végzetes szerelme és Levin csendes keresése – két történet, amely együtt egy egész világ.
25. Thomas Mann: A varázshegy (1924). Hans Castorp három hétre megy egy davosi szanatóriumba, és hét évig marad. Regény az időről.
26. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (1925). Long Island, 1922 nyara: Nick Carraway figyeli titokzatos szomszédját, Jay Gatsbyt, aki fényűző estélyeket rendez, hogy visszahódítsa Daisy Buchanant. Rövid, és minden mondata pontos.
27. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (1966–1967). Az ördög a harmincas évek Moszkvájában, egy beszélő kandúr, Poncius Pilátus és egy nagy szerelem. Bulgakov 1928 és 1940 között írta.
28. Gabriel García Márquez: Száz év magány (1967). A Buendía család hét nemzedéke Macondóban, ahol a csoda hétköznapi.
29. Kazuo Ishiguro: Napok romjai (1989). Stevens, a komornyik 1956-ban autós útra indul, és visszanéz egy életnyi szolgálatra. 1989-ben Booker-díjat kapott; magyarul korábban A főkomornyik szabadsága címmel is megjelent. Ishiguro 2017-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
30. Donna Tartt: A titkos történet (1992). Klasszika-filológus diákok egy vermonti egyetemen, és egy gyilkosság, amelyről már az elején tudjuk, hogy megtörtént.
31. Elena Ferrante: Briliáns barátnőm (2011). Két lány barátsága az ötvenes évek Nápolyában; a négykötetes Nápolyi regények első része.

Részletesebben: Hosszú regények hosszú őszi estékre.

Rövid könyvek egy-két estére

32. Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886). Egy sikeres bíró egy jelentéktelennek tűnő baleset után szembenéz a halállal – és azzal, hogy nem úgy élt, ahogy kellett volna.
33. Franz Kafka: Az átváltozás (1915). Gregor Samsa, az utazó ügynök egy reggel arra ébred, hogy óriási rovarrá változott, és a család, amelyet eltartott, lassan elfordul tőle.
34. John Steinbeck: Egerek és emberek (1937). Két vándormunkás, George és Lennie a nagy gazdasági válság idején, és az álmuk egy saját farmról. Steinbeck 1962-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
35. Albert Camus: Közöny (1942). Meursault, az algíri hivatalnok, aki nem sír az anyja temetésén, és akit egy gyilkosság után elítélnek. Újabb fordításban Az idegen címmel is olvasható.
36. Stefan Zweig: Sakknovella (1942). Egy Buenos Aires felé tartó óceánjárón a sakkvilágbajnok egy titokzatos utassal játszik, aki a Gestapo magánzárkájában, emlékezetből tanult meg sakkozni. Zweig halála után jelent meg.
37. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1943). Egy pilóta a Szaharában, egy kis herceg a B-612-es kisbolygóról, egy rózsa és egy róka. Először New Yorkban jelent meg.
38. George Orwell: Állatfarm (1945). A Manor-farm állatai elűzik Mr. Jonest, aztán a disznók veszik át a hatalmat. Magyarországon hivatalosan először 1989-ben jelent meg.
39. Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (1952). Santiago nyolcvannégy napja nem fogott halat, és most egy óriási marlinnal küzd a nyílt tengeren. 1953-ban Pulitzer-díjat kapott; magyarul Ottlik Géza fordította.
40. Claire Keegan: Ilyen apróságok (2021). Írország, 1985 karácsonya előtt: egy szénkereskedő felfedezi, mi történik a zárda mosodájában. 2022-ben a Booker-díj rövidlistájára került.

Krimi

41. Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája (1902). Sherlock Holmes leghangulatosabb esete Dartmoor ködös lápvidékén.
42. Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság (1926). Poirot nyomoz egy angol faluban – a brit krimiírók szövetsége 2013-ban minden idők legjobb krimijének választotta.
43. Umberto Eco: A rózsa neve (1980). 1327, egy itáliai apátság, haldokló szerzetesek és egy őrzött könyvtár. Krimi és filozófiai regény egyszerre.
44. Kondor Vilmos: Budapest noir (2008). 1936 októbere, Gordon Zsigmond bűnügyi riporter és egy holtan talált fiatal nő Terézvárosban.

Részletesebben: Krimik, amelyeket nem lehet letenni.

Ismeretterjesztő könyvek

45. Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje (1949). Csókák, halak, kutyák és a kisliba, amely Lorenzet tartotta az anyjának. Az etológia legkedvesebb könyve.
46. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák (1997). Miért Eurázsia hódította meg a világot? Pulitzer-díjas könyv egy nagy kérdésről.
47. Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás (2011). A gyors, ösztönös és a lassú, megfontolt gondolkodás – és a torzítások, amelyekbe a kettő között belecsúszunk.

Részletesebben: Ismeretterjesztő könyvek, amelyek úgy olvashatók, mint egy regény.

Fiataloknak – és mindenkinek

48. Lewis Carroll: Alice Csodaországban (1865). Alice követi a Fehér Nyulat a nyúlüregbe. Magyarul Kosztolányi Dezső klasszikus fordításában is olvasható.
49. Michael Ende: A végtelen történet (1979). Egy fiú, aki belekerül a könyvbe, amelyet olvas. Könyv a képzelet erejéről.
50. Lois Lowry: Az emlékek őre (1993). Egy „tökéletes” közösség, ahol nincs fájdalom és nincs választás – és egy fiú, akinek az emlékeket kell őriznie. Newbery-érmes regény.

Részletesebben: Kamaszoknak: nyolc regény, amely után nem kell noszogatni.

Hogyan használd ezt a listát?

Nem kell az elsővel kezdeni, és nem kell mind az ötvenet elolvasni. Jelöld meg azokat, amelyeket már olvastál, és válassz egyet azok közül, amelyekről most hallasz először. Ha egy könyv nem tetszik, tedd le nyugodtan – a lista arra való, hogy kedvet csináljon, nem arra, hogy kötelezzen.