Kortárs magyar regények: nyolc könyv, amellyel érdemes kezdeni

Sokan az iskolában tanult klasszikusoknál megállnak, és a kortárs magyar irodalomról csak annyit tudnak, hogy „nehéz”. Pedig az elmúlt harminc év magyar regényei között rengeteg olyan könyv van, amely egyszerűen jó történetet mesél: családokról, elhallgatott múltról, gyerekkorról egy diktatúrában, vagy éppen egy ókori fiú utazásáról a birodalom peremén.

Ebbe a listába olyan regényeket válogattunk, amelyekkel érdemes kezdeni. Nem a legrövidebbeket, és nem is feltétlenül a legkönnyebbeket, hanem azokat, amelyek egy-egy kapuként működnek: ha az egyik tetszik, a szerző többi könyve és a hasonló hangú kortársak is megnyílnak. Időrendben haladunk, a megjelenés éve szerint.

Závada Pál: Jadviga párnája (1997)

Napló, amelyet hárman írnak. Osztatní András, a családban Ondris, az esküvője napján kezd jegyzetelni, amikor feleségül veszi a kiismerhetetlen Jadvigát. Később Jadviga, majd a fiuk, Miso is elolvassa a füzetet, és beleír – így ugyanazokról az évekről három, egymásnak gyakran ellentmondó hang beszél. A történet a 20. század elején, egy magyarországi szlovák közösségben játszódik, és ettől különleges a nyelve is.

Kinek? Annak, aki szereti a családregényeket, és nem bánja, ha a végén neki kell eldöntenie, kinek higgyen. A regényből 2000-ben Deák Krisztina rendezett filmet.

Bartis Attila: A nyugalom (2001)

Budapest, a rendszerváltás előtti utolsó évek. Weér Andor író egy lakásban él az anyjával, Weér Rebekával, az egykor ünnepelt színésznővel, aki tizenöt éve nem lépett ki az ajtón – azóta, hogy Andor ikertestvére, a hegedűművész Judit elhagyta az országot. Ebbe a fojtott világba lép be Eszter, a fiatal nő, akivel Andor kapcsolatot kezd.

Sötét, szenvedélyes és nagyon pontosan megírt könyv a függésről. Angol fordítása, a Tranquility (Imre Goldstein munkája) 2009-ben elnyerte a Best Translated Book Award díjat. A regényből 2008-ban Alföldi Róbert forgatott filmet Nyugalom címmel.

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka (2002)

A költőként ismert Rakovszky Zsuzsa első regénye a 17. századba visz: Lőcsére és Sopronba. Egy idős asszony 1666-ban leírja az életét, és ahogy halad, kiderül, hogy a polgárvárosok rendezett világa mögött mennyi félelem, babona és titok lapul.

Ez a lista legmeghittebb könyve: lassan indul, de aki ráhangolódik a mesélő hangjára, nem tudja letenni. Annak ajánljuk, aki szereti a történelmi regényeket, de unja a csatajeleneteket – itt a történelem a konyhában, a hálószobában és a piacon zajlik.

Spiró György: Fogság (2005)

Az időszámításunk szerinti első században járunk. Uri, a rövidlátó, testi munkára alkalmatlan római zsidó fiú elkíséri azt a küldöttséget, amely a templomi adományt viszi Jeruzsálembe. Útja során Júdeában börtönbe kerül, megfordul Alexandriában, végül hazatér Rómába, és megöregszik.

Hosszú könyv, de úgy olvasható, mint egy kalandregény, miközben szinte mellékesen elmondja, hogyan élt egy kisember egy világbirodalom árnyékában. Spiró ezért a regényért 2006-ban AEGON művészeti díjat kapott. Ha szereted az ókori Rómában játszódó történeteket, ezzel kezdd.

Dragomán György: A fehér király (2005)

Laza szálon fűzött, nem időrendben haladó történetek, amelyeket egy tizenegy éves fiú, Dzsátá mesél. Az apját munkatáborba vitték, a csatornához, és a fiú hétköznapjai, iskolai és utcai kalandjai mind ennek a hiánynak az árnyékában telnek. Az országot a könyv sehol nem nevezi meg; a kritikusok többnyire Ceaușescu Romániájaként olvassák.

A gyerekszemszög miatt könnyű belelépni, és éppen ettől lesz nehéz kilépni belőle. A regényt több mint harminc nyelvre fordították le, 2016-ban pedig nemzetközi koprodukcióban film is készült belőle, The White King címmel.

Tompa Andrea: A hóhér háza (2010)

Alcíme: Történetek az aranykorból. Egy lány – a könyv többnyire csak így nevezi – felnő Kolozsváron a hetvenes–nyolcvanas években, a Ceaușescu-korszak utolsó évtizedeiben. A regény harmincnyolc fejezete nem lineárisan halad: emlékek, családi történetek, iskolai jelenetek váltják egymást, és lassan összeáll belőlük egy város és egy rendszer képe.

Jó párosítás A fehér királlyal: ugyanaz a korszak, egészen más hangon. Annak ajánljuk, aki szereti a lassan kibomló, sok apró részletből építkező felnövéstörténeteket.

Péterfy Gergely: Kitömött barbár (2014)

Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról szól. Soliman egykori rabszolgából lett művelt bécsi szabadkőműves, akit halála után kitömtek és kiállítottak. A keret: miután Kazinczy 1831-ben a kolerajárványban meghal, özvegye, Török Sophie Bécsbe utazik, hogy megnézze Soliman kitömött testét.

Ha úgy érzed, a felvilágosodás kora unalmas tananyag volt, ez a könyv meg fog lepni: egyszerre eszmetörténet, szerelmes regény és nagyon is mai könyv arról, mit kezdünk a másikkal, aki nem olyan, mint mi. A regény 2015-ben AEGON művészeti díjat kapott.

Krasznahorkai László: Herscht 07769 (2021)

Egyetlen mondatból álló regény, és mégis meglepően olvasmányos. Florian Herscht, a szelíd, óriás termetű árva egy kis türingiai városban falfirkákat takarít a főnökének, egy neonáci Bach-rajongónak. Valaki farkasjeleket fúj a Bach-emlékművekre, Florian pedig, aki fizikaórákra járt, leveleket ír Angela Merkelnek, és figyelmezteti az anyag pusztulására.

Krasznahorkai 2025-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Akinek a Sátántangó még túl nagy falat, annak ez lehet a jobb belépő: a mondat hosszú, de a történet húzza az olvasót. A könyv 2022-ben elnyerte a Libri irodalmi díjat.

Melyikkel kezdd?

Ha a hangulat dönt: családtörténethez a Jadviga párnáját, történelmi kalandhoz a Fogságot, felnövéstörténethez A fehér királyt vagy A hóhér házát ajánljuk. Aki nyugtalanító, sűrű prózára vágyik, nyúljon A nyugalomhoz; aki nyelvi kalandra, a Herscht 07769-hez. A kígyó árnyéka és a Kitömött barbár azoknak való, akik szeretnek egy régi korban elmerülni, de nem tankönyvi módon.

Egy tanács: a kortárs regényeknél ne add fel az első húsz oldal után. Ezek a könyvek gyakran lassabban mutatják meg a szabályaikat, mint egy krimi – a mesélő hangját meg kell szokni, de utána sokkal többet adnak vissza.

Hogyan tovább?

Ha az első könyvek közül valamelyik megfogott, érdemes a szerző többi művével folytatni, vagy a korábbi évtizedek felé fordulni. A magyar klasszikusokról külön listát írtunk, a külföldön is ismert magyar regényekről pedig itt olvashatsz. Ha pedig egyetlen hosszú listát szeretnél, kezdd az 50 könyv, amit érdemes elolvasni összeállítással.