Költészet kezdőknek: nyolc verseskötet, amellyel megszeretheted a verset

A legtöbben antológiákból ismerjük a verseket: egy-egy költeményt kiemelve, elemzésre szánva. Pedig a költők köteteket írnak, és egy jól megszerkesztett kötet úgy olvasható, mint egy rövid regény – a versek egymásra felelnek, visszatérnek a képek, és a végére összeáll egy ember egy korszakból. Ha valaha azt gondoltad, hogy „a vers nem nekem való”, érdemes egyszer egy egész kötettel próbálkozni.

Nyolc magyar verseskötetet ajánlunk, időrendben. Mindegyiknél megnevezünk egy-két verset, amely biztosan benne van az adott kötetben – ha csak belelapoznál, kezdd azokkal. Az időrend persze nem kötelező: a versesköteteket bármilyen sorrendben lehet olvasni, és nem kell az elsővel kezdeni ahhoz, hogy a nyolcadik tetsszen. A lista végén hangulat szerint is segítünk választani, ha nem tudod, hol kezdj bele.

Hogyan olvass verset, ha régóta nem tetted?

• Hangosan, vagy legalább félhangosan. A vers zene; a ritmus sokszor előbb érthető, mint a jelentés.
• Egyszerre keveset. Egy este három-négy vers bőven elég. A versesköteteket nem kell végigolvasni, mint egy krimit.
• Kétszer. Az első olvasás a hangulaté, a második a részleteké. Sok vers csak másodszorra nyílik meg.
• Ne elemezz, ha nem akarsz. Nem kell megmondanod, mit jelent a vers. Elég, ha észreveszed, melyik sor marad meg benned.

Ady Endre: Új versek (1906)

Ezzel a kötettel kezdődik a modern magyar líra. 1906 februárjában jelent meg, négy ciklusa van: Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, A daloló Páris és Szűz ormok vándora. Itt olvasható a cím nélküli nyitóvers, a „Góg és Magóg fia vagyok én…”, a Héja-nász az avaron, A magyar Ugaron és A Tisza-parton.

Ady nagy, szenvedélyes hangja elsőre talán soknak tűnik, de ha a szerelmes versekkel kezded, hamar megérted, miért robbant ez a kötet akkorát.

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (1910)

Egy felnőtt költő megidézi a gyerekkor félelmeit, csodáit és betegségeit. Az első kiadás 1910-ben harmincnégy verssel jelent meg, és Kosztolányi a későbbi kiadásokban (1913, 1919, 1923) tovább bővítette. A nyitóvers a „Mint aki a sínek közé esett…”, és itt van a „Mostan színes tintákról álmodom” is.

Ha csak egyetlen kötettel kezdenéd, talán ez a legjobb választás: a versek rövidek, zeneiek, és mindenkinek van gyerekkora.

József Attila: Nagyon fáj (1936)

József Attila utolsó, még életében megjelent kötete 1936 karácsonya előtt került a boltokba, a Cserépfalvi kiadásában. Benne van a Levegőt!, a Kései sirató, A Dunánál, a Nagyon fáj és a Kész a leltár. (Az Óda és az Eszmélet nem ebben, hanem a két évvel korábbi Medvetánc kötetben jelent meg.)

Egyszerre szól a szerelemről, a magányról, a társadalomról és a történelemről. A Dunánál önmagában megér egy estét.

Radnóti Miklós: Tajtékos ég (1946)

A kötet a költő halála után, 1946-ban jelent meg a Révainál. Radnóti még maga tervezte, a végső formáját felesége, Gyarmati Fanni adta meg. Az utolsó részben olvasható a Levél a hitveshez, a Hetedik ecloga, a Nyolcadik ecloga, az Erőltetett menet és az À la recherche…, és a kötetben szerepel a „Nem tudhatom…” is. A Razglednicák nincsenek benne: azok a bori noteszben maradtak fenn, amelyet csak 1946-ban, az abdai exhumáláskor találtak meg.

Nem könnyű olvasmány, de a magyar költészet egyik legfontosabb könyve – és meglepően sok benne a szerelem és a táj szépsége.

Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év (1957)

Alcíme: Lírai rekviem százhúsz szonettben. Szabó Lőrinc 1950–51-ben írta, miután 1950-ben meghalt Korzáti Erzsébet, akihez mintegy negyedszázados szerelmi kapcsolat fűzte. A könyv százhúsz szonetten át követi a gyászt, a bűntudatot és az emlékezést.

Ez a lista legszemélyesebb kötete. Nem kell egyben elolvasni; elég néhány szonett, hogy megértsd, a szigorú forma hogyan tudja megtartani a fájdalmat.

Pilinszky János: Harmadnapon (1959)

Az 1946 és 1958 között írt versek kötete 1959-ben jelent meg. Itt olvasható a Harmadnapon, az Apokrif, a Harbach 1944, a Francia fogoly, a Ravensbrücki passió és a Négysoros. Pilinszky kevés szóval, nagyon tiszta képekkel ír a háború és a szenvedés tapasztalatáról.

A versek rövidek, de nem könnyűek. Olvasd lassan, egyet-egyet – és figyeld, hogyan marad meg egy-egy kép napokig.

Nemes Nagy Ágnes: Napforduló (1967)

A kötet 1967-ben jelent meg a Magvetőnél. A nyitóverse a Fák, és benne van a Között című ciklus is. Nemes Nagy a tárgyak, tájak és fák pontos megfigyeléséből építi a verseit – nem vallomásokat ír, hanem képeket, amelyekben az olvasó saját magára ismer.

Annak ajánljuk, aki szereti a csendes, gondolkodó verseket, és akit zavar a nagy gesztus.

Varró Dániel: Bögre azúr (1999)

Varró Dániel első kötete 1999-ben jelent meg, huszonegy éves korában. Játékos, mulatságos és formailag bravúros versek: itt van a hosszú című „Szonett egy kisleánynak, aki vészesen emlékeztet a magyar labdarúgó válogatott tétmérkőzéseire”, és a Változatok egy gyerekdalra ciklus, amelyben a „Boci, boci tarka” Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Arany, Ady és Kosztolányi stílusában szólal meg.

Tökéletes ellenpont a lista súlyosabb köteteihez – és kiváló ajándék annak, aki szerint a vers unalmas.

Ha nem tudod, melyikkel kezdd

Három gyors ajánlás, hangulat szerint. Ha könnyed, játékos belépőt keresel: Bögre azúr. Ha zenét és emlékeket: A szegény kisgyermek panaszai. Ha valami nagyot és súlyosat, ami évekig veled marad: Nagyon fáj vagy Tajtékos ég. A többi kötet akkor jön, amikor már ráéreztél a versolvasás ritmusára.

Egy gyakorlati tipp: a verseskötet az a könyv, amelyet érdemes kézben tartani, nem a telefonon olvasni. A sortörés, a strófák közötti üres hely, a lap fehérsége a vers része – egy kis kötet a táskában pedig mindig kéznél van, amikor öt perced van várni valamire.

Merre tovább?

Ha egy kötet megtetszett, nézd meg a költő összegyűjtött verseit, vagy olvass el egy kortársát. A magyar irodalom további útjaihoz ajánljuk a klasszikus regényekről és a kortárs regényekről szóló listáinkat, illetve az 50 könyv, amit érdemes elolvasni összeállítást.