Könyvlisták · Magyar irodalom
Magyar regények, amelyeket a világ is olvas
Két Nobel-díj, egy New York Times-lista, egy francia Femina-díj és egy kései világsiker: nyolc magyar regény, amely fordításban is nagyot ment – és amelyet magyarul olvasni még nagyobb élmény.
A magyar irodalom kis nyelven születik, és mégis újra meg újra eljut a világ olvasóihoz. Ehhez jó könyv kell, és legalább ennyire jó fordító – sokszor egy-egy fordítás évtizedekkel az eredeti megjelenés után hozza meg a sikert. Ebben a listában nyolc olyan regényt gyűjtöttünk össze, amelyet külföldön is ismernek és díjaznak, az eredeti megjelenés sorrendjében.
Miért érdekes ez egy magyar olvasónak? Mert jó jelzés: ha egy könyv egy egészen más kultúrájú olvasónak is mond valamit, akkor nem csak a tananyag része. És mert érdemes megnézni, mit látnak meg bennünk mások – gyakran éppen azt, amit mi már észre sem veszünk.
Kosztolányi Dezső: Pacsirta (1924)
A Nyugat 1923-ban közölte folytatásokban, könyvként 1924-ben jelent meg. Egy vidéki város, egy idős házaspár és a lányuk, akit mindenki Pacsirtának hív: amikor a lány egy hétre elutazik rokonokhoz, a szülők élete hirtelen kinyílik, és kiderül, mennyi kimondatlan dolog van közöttük.
Angolul Skylark címmel jelent meg 1993-ban, Richard Aczel fordításában és Esterházy Péter előszavával; 2010-ben a New York Review Books klasszikus-sorozata is kiadta. Rövid, kegyetlenül pontos könyv – ha csak egy Kosztolányit olvasol felnőttként, ez legyen az.
Szerb Antal: Utas és holdvilág (1937)
Mihály nászútra megy Olaszországba, Velencében otthagyja a feleségét, Erzsit, aztán rossz vonatra száll. Kamaszkori emlékei, az Ulpius testvérek, Tamás és Éva kísértik, miközben Foligno, Gubbio és Róma felé sodródik.
A regény Len Rix fordításában, Journey by Moonlight címmel 2001-ben jelent meg Londonban, és azóta az angol nyelvű olvasók egyik kedvenc magyar könyve. Itthon is van friss hír: a Magvető 2025-ös kiadása visszaállította a két korábban cenzúrázott részletet.
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (1942)
Egy idős tábornok, Henrik a kastélyában fogadja gyerekkori barátját, Konrádot, akit negyvenegy éve nem látott – azóta, hogy egy vadászaton történt valami, amiről soha nem beszéltek. Egyetlen éjszaka, két ember, egy halott asszony emléke és a kérdések, amelyekre négy évtized alatt sem jött válasz.
A regény világsikere kései volt: a kilencvenes években egy francia újrakiadással indult, majd 1998-ban Olaszországban lett sikerkönyv, 1999-ben német fordításban is megjelent. Angolul Embers címmel, Carol Brown Janeway fordításában jelent meg 2001-ben. Christopher Hampton színpadra is alkalmazta.
Kertész Imre: Sorstalanság (1975)
Egy budapesti kamasz, Köves Gyuri 1944-ben koncentrációs táborba kerül, és úgy meséli el, ami történik vele, ahogy akkor megélte: kommentár, utólagos bölcsesség nélkül. Ettől a hangtól lesz a könyv olyan felkavaró. A kézirat megjelenése nem volt könnyű: kiadók utasították el, mielőtt 1975-ben megjelenhetett.
Kertész Imre 2002-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, a Svéd Akadémia indoklása szerint olyan írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben. Angolul Tim Wilkinson fordította újra, Fatelessness címmel (2004). A regényből Koltai Lajos rendezett filmet 2005-ben.
Krasznahorkai László: Sátántangó (1985)
Egy széthullóban lévő telepre, ahol az emberek csak a menekülésre várnak, visszatér Irimiás, akit mindenki halottnak hitt – és mindenki benne látja a megváltást. Hosszú mondatok, eső, sár és egy nagyon is emberi remény.
Az angol fordítás George Szirtes munkája, 2012-ben jelent meg, és 2013-ban elnyerte a Best Translated Book Award díjat. Krasznahorkai 2015-ben a Man Booker International Prize-t kapta életművéért, 2025-ben pedig az irodalmi Nobel-díjat. A regényből Tarr Béla 1994-ben készített legendásan hosszú filmet.
Szabó Magda: Az ajtó (1987)
Egy írónő és házvezetőnője, a különc, büszke és senkit be nem engedő Emerence kapcsolatának története. Két teljesen különböző ember, akik évtizedeken át próbálják megérteni egymást – és egy ajtó, amely mögé senki nem nézhet be.
A regény francia fordítása 2003-ban elnyerte a Prix Femina étranger díjat. Angolul Len Rix fordításában vált igazán ismertté (2005); amikor 2015-ben a New York Review Books újra kiadta, a The New York Times könyvmelléklete az év tíz legjobb könyve közé választotta. 2012-ben Szabó István filmet forgatott belőle.
Bodor Ádám: Sinistra körzet (1992)
Teljes címe: Sinistra körzet. Egy regény fejezetei. Egy névtelen elbeszélő érkezik egy zárt, határ menti hegyvidéki körzetbe, amelyet a hegyivadászok irányítanak; itt az Andrej Bodor nevet kapja, a valódi célja pedig az, hogy kiszabadítsa a fogadott fiát. A tájleírások hidegek és gyönyörűek, a hatalom működése nyomasztóan ismerős.
A regényt 2013-ig tizenhat nyelvre fordították le; angolul Paul Olchváry fordításában, The Sinistra Zone címmel jelent meg ugyanebben az évben.
Esterházy Péter: Harmonia caelestis (2000)
Óriási, játékos családregény az Esterházyakról: az első része számozott mondatokban mesél „édesapámról”, aki hol egy évszázadokkal korábbi főúr, hol egy egészen más korban élő ember; a második része pedig az író apjának 20. századi életét beszéli el.
Angolul Celestial Harmonies címmel, Judith Sollosy fordításában jelent meg 2004-ben. Esterházy ugyanebben az évben megkapta a Német Könyvkereskedők Békedíját (Friedenspreis des Deutschen Buchhandels). Nem könnyű könyv, de bárhol ki lehet nyitni, és mindenhol talál benne az ember egy mondatot, amit fel akar olvasni valakinek.
A fordító is szerző
Ha végignézed a listát, feltűnik, hogy ugyanazok a nevek többször is előkerülnek. Len Rix fordította angolra Szerb Antal és Szabó Magda regényét is; Krasznahorkai angol hangja George Szirtes és Ottilie Mulzet, akik a 2015-ös Man Booker International Prize-ban is osztoztak az íróval a fordítóknak járó részen. Kertész Imre regényét Tim Wilkinson ültette át újra. Egy kis nyelv irodalmának sikere sokszor néhány elhivatott fordító évtizedes munkáján múlik.
Ezért érdemes külföldi barátnak vagy kollégának ajándékba vinni egy-egy ilyen könyvet a saját nyelvén: a fordítások megvannak, és jók. Magyar olvasóként pedig érdemes egyszer belelapozni egy angol kiadásba is – meglepő, mennyire máshogy hangzik ugyanaz a mondat.
Ha ezek tetszettek
Ezek a könyvek jó hidat jelentenek a régebbi és az újabb magyar irodalom között. A klasszikusokat a Magyar klasszikusok röviden listában, a mai szerzőket a kortárs magyar regények között találod. A teljes válogatás pedig az 50 könyv, amit érdemes elolvasni oldalon vár.