Magyar klasszikusok röviden: nyolc regény, ha az iskolában kimaradt

A kötelező olvasmányokkal az a baj, hogy kötelezők. Tizennégy évesen, határidőre, dolgozattal a végén nehéz megszeretni egy regényt, amelyet felnőtteknek írtak. Sokan ezért egy életre leteszik a magyar klasszikusokat – pedig felnőttként újraolvasva ezek a könyvek egészen mást mutatnak: pénzről, házasságról, hatalomról, betegségről és kiszolgáltatottságról szólnak, nem a tananyagról.

Az alábbi nyolc regényt a megjelenésük sorrendjében ajánljuk, mindegyikhez egy-két bekezdéssel: miről szól, és miért érdemes most elővenni. A fordulatokat csak ott említjük, ahol a könyv közismert alaphelyzetéhez tartoznak.

Jókai Mór: Az arany ember (1872)

A regény 1872-ben folytatásokban jelent meg az A Hon című lapban, és még abban az évben könyvként is. Timár Mihály, a Szent Borbála nevű gabonaszállító hajó hajóbiztosa megmenti a menekülő Ali Csorbadzsi vagyonát és lányát, Tímeát, és Komáromban gazdag ember lesz. Feleségül veszi Tímeát, aki nem szereti őt – a boldogságot pedig a Duna egy névtelen szigetén, a „Senki szigetén” találja meg, Noémi mellett.

Felnőttként olvasva ez nem kalandregény, hanem kettős életről, lelkiismeretről és pénzről szóló könyv. Jókai bőbeszédű, de a sziget-fejezetek miatt megéri.

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (1895)

Egy piros esernyő, amelyet valaki a szegény glogovai pap, Bélyi János húga, a kis Veronka fölé hagy az esőben, falusi legendává válik. Közben Wibra Gyuri, Gregorics Pál törvénytelen fia, éppen ezt az esernyőt keresi, mert az örökségét a nyelében rejtették el – és a keresés közben Bábaszéken találkozik Veronkával.

Mikszáth itt a legjobb formájában van: ironikus, meleg, és pontosan látja, hogyan születnek a csodák egy kis közösségben. Rövid, gyorsan olvasható, ideális első lépés. Aki szereti a kisvárosi történeteket és az anekdotázó hangot, Mikszáth többi regényével is folytathatja.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1901)

Folytatásokban már 1899 végétől közölte a Pesti Hírlap, könyvként 1901-ben jelent meg. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekkorától, amikor Jumurdzsák amulettgyűrűje a kezükbe kerül, egészen Eger 1552-es ostromáig, Dobó István védőinek kitartásáig követi a történetet.

Sokan csak a várvédő fejezetekre emlékeznek, pedig a regény első fele egy szerelem és egy barátság története. Nem véletlen, hogy a 2005-ös A Nagy Könyv szavazáson ez lett a legnépszerűbb regény.

Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága (1911)

Szindbád, akit Krúdy az Ezeregyéjszaka hajósáról nevezett el, a szerző alteregója: visszatér ifjúsága kisvárosaiba és asszonyaihoz, és újraéli a múltat. Nincs itt hagyományos cselekmény – hangulat van, illatok, régi fogadók, elmúlt szerelmek.

Ezt a könyvet nem egy ültő helyében kell olvasni, hanem esténként egy-két történetet. Aki megszereti, annak érdemes megnéznie Huszárik Zoltán 1971-es Szindbád című filmjét is, Latinovits Zoltánnal a címszerepben.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1926)

A Nyugat 1926-ban közölte folytatásokban, és még abban az évben könyvként is megjelent. Budapest, 1919. július 31-én, a Tanácsköztársaság bukásának napján indul a történet. A vidéki cselédlány, Édes Anna a Vizy házaspárhoz kerül szolgálni, kifogástalanul engedelmes – és egyszer csak megöli a gazdáit.

A regény igazi kérdése nem az, hogy mi történt, hanem hogy miért – és erre Kosztolányi nem ad kényelmes választ. Felnőttként olvasva az úr és szolga viszonyáról szóló könyv minden mondata élesebben szól. Fábri Zoltán 1958-ban filmet készített belőle.

Móricz Zsigmond: Rokonok (1932)

Kopjáss Istvánt, a kisvárosi hivatalnokot egyik napról a másikra Zsarátnok város főügyészévé választják. Abban a pillanatban előbújnak a „rokonok”, és Kopjáss lassan belesodródik a város korrupt ügyeibe.

Ez a lista legmaibb könyve: a protekcióról, a kis szívességekről és a hatalom csábításáról szól, és Móricz kíméletlen humorral írja meg. A regényből Máriássy Félix 1954-ben, Szabó István 2006-ban rendezett filmet.

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (1937)

Karinthy első személyben írja le, hogyan vette észre egy agydaganat első jeleit, és hogyan jutott el az 1936-os stockholmi műtétig, amelyet Herbert Olivecrona végzett. Ez nem orvosi beszámoló, hanem egy író megfigyelése a saját testéről, a félelemről és a kíváncsiságról.

Megrendítő és közben sokszor mulatságos könyv – Karinthy még a műtőasztalon is író marad. Annak ajánljuk, aki szereti a személyes hangú, igaz történeteket. 1970-ben Révész György filmet forgatott belőle, Latinovits Zoltánnal.

Ottlik Géza: Iskola a határon (1959)

1923 szeptemberében az új növendékek – köztük Both Benedek, Medve Gábor és Szeredy Dani – megérkeznek a kőszegi katonai alreáliskolába, a trianoni határ közelébe. Kegyetlen hierarchiába kerülnek, amelynek élén egy diák, Merényi áll, és amelyet egy altiszt, Schulze is a hatalmával támogat.

Sokan a 20. század második felének egyik legfontosabb magyar regényeként tartják számon, és alighanem a legjobb könyv arról, hogyan marad meg az ember méltósága egy embertelen közösségben. Lassú, gondolkodó próza – de aki egyszer végigolvassa, újra és újra visszatér hozzá.

Hogyan olvasd újra?

Az újraolvasás más műfaj, mint az első olvasás. Nem kell végigérni, nem kell jegyzetelni, és nem kell elfogadni, amit annak idején az órán mondtak. Néhány bevált fogás:

• Kezdd kicsiben. Válassz egy könyvet, amelyről csak homályos emléked van, és olvass bele húsz oldalt. Ha nem megy, tedd le, és próbáld a következőt.
• Hagyd ki a filmet, amíg olvasol. A felsorolt regények többségéből készült film; érdemes utána megnézni, és összevetni, mit hagyott ki a rendező.
• Olvass jegyzetes kiadást, ha zavar a régi nyelv. Jókainál és Mikszáthnál sok a ma már ismeretlen szó; egy lábjegyzet sokat segít.
• Beszélj róla. Egy klasszikus újraolvasása jó közös program: egy barát vagy egy olvasókör mindig mást vesz észre, mint te.

Melyikkel kezdd?

Ha régen olvastál és könnyed indulást szeretnél: Szent Péter esernyője. Ha történetet akarsz, amely magával ránt: Egri csillagok vagy Az arany ember. Ha valami rövidet és nyugtalanítót: Édes Anna. Ha ma is aktuális társadalmi szatírát: Rokonok. Ha egy igaz, személyes könyvet: Utazás a koponyám körül. Krúdyt és Ottlikot akkor vedd elő, amikor van időd lassan olvasni.

A kortárs folytatáshoz nézd meg a kortárs magyar regényekről szóló listánkat, a teljes válogatáshoz pedig az 50 könyv, amit érdemes elolvasni összeállítást.