Krimik, amelyeket nem lehet letenni: hét klasszikus és egy budapesti noir

A krimi a legőszintébb műfaj: megígéri, hogy a végére minden kiderül, és ezt az ígéretet be is tartja. Közben pedig – ha jó a könyv – sokkal többet mutat meg egy városról, egy korszakról és az emberi természetről, mint gondolnánk. Ez a lista a műfaj nagy alapműveiből válogat, a viktoriánus Londontól a harmincas évek Budapestjéig.

Érdemes tudni, hogy a krimi nem egyetlen műfaj. Az egyik hagyomány a rejtvénykrimi: zárt kör, korlátozott számú gyanúsított, és egy detektív, aki a nyomokból logikusan kikövetkezteti a megoldást – ez Doyle és Christie világa. A másik a kemény, városi amerikai krimi, ahol a nyomozó maga is belekeveredik a piszkos ügyekbe, és a kérdés inkább az, hogyan lehet tisztességesnek maradni egy romlott világban – ezt Hammett és Chandler alapozta meg. Highsmith és Simenon a lélektani irányt képviseli, ahol a tettes fejében járunk. Ha tudod, melyik áll közelebb hozzád, könnyebben választasz.

Egy szabályt szigorúan betartunk: a megoldásokból semmit nem árulunk el. Csak annyit mondunk el, amennyit a könyv első fejezetei is.

Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája (1902)

A regény 1901–1902-ben folytatásokban jelent meg a The Strand magazinban, könyvként 1902-ben. Sir Charles Baskerville-t holtan találják Dartmoor lápvidékén, és dr. Mortimer egy régi családi legendával érkezik Sherlock Holmeshoz egy démoni kutyáról, amely a Baskerville-ekre vadászik. Holmes dr. Watsont küldi a Baskerville-kastélyba, hogy vigyázzon az örökösre, a Kanadából érkezett Sir Henryre.

Ez volt Holmes visszatérése a Végső probléma után, és talán a leghangulatosabb kalandja: köd, láp, éjszakai üvöltés. Kezdő krimiolvasónak tökéletes első könyv. Magyarul más címen, A Baskervillek vérebe-ként is kiadták.

Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság (1926)

King’s Abbot angol falujában azon az éjszakán, amikor egy özvegy, Mrs. Ferrars véget vet az életének, holtan találják a gazdag Roger Ackroydot. Hercule Poirot, aki éppen ide vonult vissza tököt termeszteni, nyomozni kezd. A történetet a falu orvosa, dr. James Sheppard meséli.

Ennél többet tényleg nem szabad elárulni: ez a könyv a krimi egyik legnagyobb trükkjét hajtja végre. Nem véletlen, hogy a brit Krimiírók Szövetsége (Crime Writers’ Association) 2013-ban minden idők legjobb krimijévé választotta.

Dashiell Hammett: A máltai sólyom (1930)

San Francisco. Sam Spade magánnyomozó megbízást kap egy bizonyos „Miss Wonderlytől”, és még aznap éjjel lelövik a társát, Miles Archert. Spade belekeveredik egy felbecsülhetetlen értékű, ékkövekkel kirakott sólyomszobor utáni hajszába.

Ez a kemény, szűkszavú amerikai krimi egyik alapkönyve: itt nem a logika, hanem a jellem és a pénz mozgatja a történetet. Az 1941-es film John Huston első rendezése volt, Humphrey Bogarttal a főszerepben.

Raymond Chandler: Örök álom (1939)

Philip Marlowe első regénye. A harmincas évek Los Angelesében az idős és gazdag Sternwood tábornok azért fogadja fel Marlowe-t, mert valaki zsarolja a vad, fiatalabb lányát, Carment. Az ügy gyilkosságokká és egy eltűnés – Rusty Regan, az idősebbik lány, Vivian férje eltűnésének – ügyévé terebélyesedik.

Chandlert a mondataiért kell olvasni: a hasonlatai legendásak, és Marlowe hangja azóta minden magánnyomozó-regényben ott visszhangzik. Lengyel Péter fordítását korábban Hosszú álom címmel adták ki, újabb kiadásai Örök álom címen jelentek meg. Az 1946-os filmet Howard Hawks rendezte, szintén Bogarttal.

Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley (1955)

Egy gazdag hajózási vállalkozó, Herbert Greenleaf megbízza Tom Ripleyt, a kisstílű New York-i szélhámost, hogy hozza haza a fiát, Dickie-t Olaszországból. Ripley megérkezik, és egyre jobban megszállottja lesz Dickie életének.

Ez nem nyomozós krimi: itt a tettest követjük, és Highsmith zsenialitása abban áll, hogy akarva-akaratlanul neki drukkolunk. A regény 1957-ben elnyerte a francia Grand Prix de Littérature Policière díjat. Két híres film is készült belőle: a Ragyogó napfény (1960) és Anthony Minghella 1999-es filmje.

Georges Simenon: Maigret csapdát állít (1955)

Párizs, nyár. Hat hónap alatt öt, egymásra hasonlító nőt gyilkolnak meg Montmartre-on. Maigret felügyelő egy pszichiáterrel, Tissot professzorral való beszélgetés után csapdát állít: elterjeszti, hogy a gyilkost már elfogták.

Simenon a lélektani krimi mestere, és a Maigret-regények rövidek – egy hosszú este alatt el lehet olvasni egyet. Ha ez tetszik, a sorozatnak még több tucat kötete vár. Az 1958-as filmben Jean Gabin játszotta először Maigret-t.

Umberto Eco: A rózsa neve (1980)

1327-ben a ferences Baskerville-i Vilmos és novíciusa, Melki Adso egy itáliai bencés apátságba érkezik, ahol egymás után halnak meg a szerzetesek. A nyomok az apátság gondosan őrzött könyvtárához vezetnek, közben pedig megérkezik az inkvizítor, Bernard Gui is.

Középkori krimi, filozófiai regény és könyv a könyvekről egyszerre. A detektív neve nem véletlenül idézi Holmes egyik leghíresebb esetét. Magyarul Barna Imre fordításában 1988-ban jelent meg először; Olaszországban 1981-ben megkapta a Strega-díjat. Jean-Jacques Annaud 1986-os filmjében Sean Connery játszotta Vilmost.

Kondor Vilmos: Budapest noir (2008)

Budapest, 1936 októbere, közvetlenül Gömbös Gyula halála után. Gordon Zsigmond, az Az Est bűnügyi riportere egy Terézvárosban, egy kapualjban holtan talált fiatal nő ügyében kezd nyomozni, és a szálak egyszerre vezetnek a felső körökbe és a mélyszegénységbe.

A Bűnös Budapest-ciklus első kötete, amelyet angolra is lefordítottak. Annak ajánljuk, aki szereti a régi Budapestet, és kíváncsi, hogyan működik Chandler hagyománya magyar utcákon. A regényből 2017-ben Gárdos Éva rendezett filmet.

Melyikkel kezdd?

Ha klasszikus rejtvényt akarsz, amelynek a végén a detektív összehívja a gyanúsítottakat: Christie vagy Doyle. Ha a hangulat és a város érdekel: Chandler, Hammett és Kondor Vilmos. Ha lélektani feszültséget: Highsmith vagy Simenon. Ha hosszú, gazdag könyvet, amelyben a nyomozás csak az egyik réteg: A rózsa neve.

Egy jó tanács a végére: krimit ne olvass el az utolsó fejezettel kezdve, és ne keress rá a megoldásra az interneten, ha elakadsz. A műfaj öröme éppen az, hogy együtt gondolkodsz a nyomozóval – és a végén vagy rájöttél, vagy elégedetten bosszankodsz, hogy nem.

Hosszabb őszi esték regényeiről külön listát írtunk, és a teljes válogatásban, az 50 könyv, amit érdemes elolvasni oldalon is találsz krimit.